Shakespeare álompárjai

Rómeó és Júlia

A világ talán leghíresebb szerelmespárja két veronai fiatal, aki két ellenségeskedő család sarjaként szerettek egymásba.

A történet röviden: Két veronai nemesi család: Capulet (Júlia) és Montague (Rómeó) hosszú ideje ellenségeskednek, párbajoznak. Bár a herceg betiltotta a párbajokat, a két család nem törődik a rendelettel. A két fiatal egy álarcosbálon találkozik, ahol rögtön egymásba szeretnek, nem tudva, hogy ki is másik. Másnap összeházasodnak, de néhány órával a szertartás után egy újabb párbajban Rómeó megöli Júlia testvérét, Tybaltot, amiért száműzik Veronából. Az éjszakát még Júliánál tölti, de soha többé nem látják egymást élve. Júliát apja férjhez akarja adni - nem tudva, hogy lánya már házasságra lépett - ezért a lány félelmetes lépésre szánja rá magát. Bevesz egy olyan szert, melytől holttá válik három napra. Júliát mindenki holtnak is hiszi és a családi kriptába helyezik. A szerelmeseket összeadó barát értesíteni akarja Rómeót, de annak szolgája megelőzi a barát levelét, ezért az ifjú úgy hiszi, szerelme valóban meghalt. Júlia ravatalához siet, ahol megöli magát, mielőtt kedvese felébredne. Júlia magához térve holtan találja Rómeót, ezért ő is véget vet életének.

Othello (- Desdemona)

A Rómeó és Júlia talán leghíresebb mondatai az erkély-jelenetnél hangzanak el /Mi fény tör át az ablakon?... Oh, Rómeó, Rómeó, Mért vagy te Rómeó.../

Az Othellóból ilyen mondat az: Imádkoztál Desdemona? Ez a gyönyörű, de nagyon tragikus történet egy hős vitéz és egy szelíd fiatal lány szerelméről szól. A gazdag Desdemona és a mór Othello egymásba szeretnek és titokban összeházasodnak. (Mivel Othello fekete bőrű, Desdemónát apja nem egyezett volna bele a frigybe.) Amikor fény derül a házasságra, hatalmas büntetés várna Othellóra, de ő éppen nélkülözhetetlen, hiszen szükség van hadvezéri képességeire a törökök elleni csatában. Meggyőzi a szenátust, hogy őszintén szereti Desdemónát és az asszony is őt, és az apa végül beleegyezik a frigybe. Bár a harc elmarad, sokkal veszélyesebb ellenféllel kell megküzdenie az ifjú párnak, mint a török sereg. Egy Jago nevű katona, aki irigykedik Othello fiatal barátjának, Cassiónak katonai sikereire, elhatározza, hogy befeketíti Cassiót Othello előtt mind katonát és mind embert is. Eléri, hogy Cassio elveszítse hadnagyi rangját, de ami sokkal rosszabb elhiteti Othellóval, hogy Desdemona megcsalja őt a fiatal katonával. Othello őrült féltékenységében megöli Desdemonát. Az igazságra fény derül, a gonosz Jágót kivégzik és Othello belehal bánatába. Bár a történet nagyon tragikusan végződik, csodálatos benne az az őszinte szerelem, amely nem törődik a bőrszínnel, az életkorral és a társadalmi ranggal.A gazdag mór és a fiatal lány szereleme ugyancsak tragikus szerelmi történet, de itt nem a véletlenek vagy a sors, hanem egy hazug barát és a féltékenység okozza a szerelmesek pusztulását.

Makrancos hölgy - Kathrina és Petruchio

Végre egy vígjáték, melyben a szerelmesek nem halnak meg ön- vagy egymás kezétől, hanem boldogan élnek. A hősnő nem egy könnyű személyiség. Katharina, a makrancos hölgy, Baptistának, egy gazdag páduai úrnak legnagyobb lánya. Olyan fékezhetetlen szellemű, olyan vad és indulatos, kotnyeles és csípős nyelvű hölgy, hogy egész Páduában nem ismerik más néven, csak Makrancos Katának. Igen kétesnek, sőt valójában lehetetlennek látszik, hogy valaha is akad olyan úriember, aki feleségül merné venni ezt a lányt, ezért hát sokan kárhoztatják Baptistát, amiért visszautasított sok nagyszerű ajánlatot, amely Katharina szelíd húgát, Biancát illette. Baptista azzal utasította el Bianca kérőit, hogy majd ha az idősebb nővért illendően férjhez adja, csak akkor nyernek szabadságot arra, hogy Biancát megkérhessék.

Petruchionak bátorságát azonban nem vették el a Katharina indulatáról szóló hírek, s amikor hallotta, milyen gazdag és csinos lány, elhatározta, hogy feleségül veszi ezt a hírhedt hárpiát, s majd szende, kezes asszonnyá zabolázza. Fondorlatos terve annyira jól sikerül, hogy nemcsak egy remek vígjáték kerekedik kettejük harcából, de egy remek házasság és egy szófogadó asszonyka is.

Antonius és Cleopatra

A híres császár és az ókori világ leghíresebb asszonyának szerelmét is sokan sokféle módon feldolgozták. Ez sem tartozik a kötelező vagy az ajánlott olvasmányok közé, mégis érdekes olvasmány nemcsak az irodalom iránt érdeklődőknek. Antoniusról, az első triumvirátusról, a császár bukásáról és Cleopatra haláláról történelem órán is sokat hallhatunk.

A kivételesen gazdag hölgy szépségéről legendákat zengtek még akkor is, amikor már nem volt fiatal. Cleopatra nemcsak Antoniust, de a korábbi császárt, Caesart is meghódította. A szépség és a bátor hadvezér és uralkodó, Antonius szerelme állandó mulatságokban, egymással kötött fogadások túllicitálásában - melyről még Mikes Kelemen is beszámol egyik levelében - telt. Plutarchos így ír kettejükről: "Cleopatra... egész lényéből ellenállhatatlan varázslat sugárzott. Merő gyönyörűség volt hangját akár csak hallani is... Gyakran megfosztotta fegyverétől Antoniust, varázslata alatt tartotta, s rávette, hogy kiejtsen kezéből nagy hadivállalkozásokat, csak azért..., hogy enyelegjenek és töltsék az időt.".

Az ő történetüket Antonius veresége és halála zárta le. Cleopatra ugyan megpróbálta a következő római császárt is elbűvölni bájaival, de ez nem sikerült neki és végül öngyilkos lett.

Az ő történetüket is megírta Shakespeare egy drámában, mely a mai napig kedvelt darabja a világ színházainak.

Sulinet Oktatási Minisztérium